Az önreflexió ereje vezetőként: A Johari ablak megközelítése

Az önreflexió ereje vezetőként: A Johari ablak megközelítése

A sikeres vezetés egyik kulcsa az önismeret. Egy jó vezető nemcsak másokat irányít, hanem saját viselkedését, döntéseit és reakcióit is rendszeresen elemzi. Az önreflexió ebben játszik kulcsszerepet: segít megérteni, hogy hogyan hatunk másokra, és milyen területeken fejlődhetünk tovább. Ebben az írásban az önreflexió vezetői szerepéről beszélünk, valamint bemutatjuk, hogyan segíthet ebben a Johari ablak modellje.

Mi az önreflexió, és miért fontos vezetőként?

Az önreflexió a saját gondolataink, érzéseink és viselkedésünk tudatos vizsgálata. Vezetőként ez különösen fontos, mert egy csapat vagy szervezet teljesítménye nagyban függ attól, hogy mennyire vagyunk képesek megérteni saját erősségeinket és gyengeségeinket. Az önreflexió lehetőséget ad arra, hogy:

• Azonosítsuk, milyen hatással vagyunk másokra.
• Felismerjük, milyen mintákat követünk döntéshozatalban.
• Fejlődjünk az érzelmi intelligencia terén.
• Jobban reagáljunk a kihívásokra és konfliktusokra.

Az önreflexió nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hitelesek legyünk, és hogy másokat is arra inspiráljunk, hogy a legjobbat hozzák ki magukból.

A Johari ablak: Egy modell az önismeret fejlesztéséhez

A Johari ablak egy pszichológiai modell, amelyet Joseph Luft és Harrington Ingham dolgozott ki az önismeret és az emberi kapcsolatok fejlesztésére. Négy különböző “ablakot” vagy területet definiál, amelyek megmutatják, hogy mit tudunk magunkról és mit tudnak mások rólunk:

1. Nyílt terület (Open Area): Ez az, amit mi is tudunk magunkról, és mások is látnak. Például, ha tudjuk, hogy jók vagyunk a problémamegoldásban, és a csapatunk is felismeri ezt, ez a terület jól fejlett. A cél az, hogy ezt a területet minél nagyobbra növeljük.
2. Vakfolt (Blind Spot): Ezek azok a tulajdonságok vagy viselkedések, amelyeket mások észlelnek bennünk, de mi nem vagyunk tudatában. Például lehet, hogy hajlamosak vagyunk túl sokat beszélni értekezleteken, és ez zavarhat másokat – anélkül, hogy mi ezt észrevennénk.
3. Rejtett terület (Hidden Area): Ez az, amit mi tudunk magunkról, de mások előtt rejtve tartunk. Lehet, hogy bizonyos félelmeket vagy bizonytalanságokat nem osztunk meg a csapattal, ami akadályozhatja az őszinte kommunikációt.
4. Ismeretlen terület (Unknown Area): Ez az a terület, amely sem előttünk, sem mások előtt nem ismert. Ide tartoznak a rejtett képességek vagy akár korlátozó minták, amelyek még nem kerültek felszínre.

Hogyan segíthet a Johari ablak a vezetői önreflexióban?

A Johari ablak modellje strukturált módon segít a vezetőknek megérteni, hogyan láttatják magukat, és hogyan látják őket mások. Íme néhány módszer, hogyan alkalmazhatjuk:

1. Visszajelzések fogadása a vakfolt csökkentésére: Kérjünk rendszeresen visszajelzést a csapattagoktól vagy kollégáktól. Ez segít felfedezni azokat a viselkedéseket, amelyeket magunktól nem veszünk észre.
2. Őszinte kommunikáció a rejtett területek felfedésére: Nyissunk meg bizonyos érzéseket vagy gondolatokat a csapat előtt, ha ezek segítenek az együttműködés javításában. Ezáltal a rejtett területek átalakulhatnak a nyílt területté.
3. Önismereti tréningek és coaching az ismeretlen területek feltárására: Az ismeretlen területeket nehéz önállóan felismerni. Egy jó coach vagy tréningprogram segíthet ezek feltárásában és a bennünk rejlő potenciál kibontakoztatásában.

Az önreflexió gyakorlati eszközei

Ahhoz, hogy a Johari ablak modelljét hatékonyan alkalmazzuk, érdemes az önreflexiót rendszeresen gyakorolni. Íme néhány eszköz, ami segíthet ebben:

• Naplóírás: Írjuk le a napi tapasztalatainkat, kihívásainkat és érzéseinket. Ez segít a gondolataink rendszerezésében.
• Visszajelző körök: Rendszeresen tartsunk csapaton belüli visszajelző megbeszéléseket, ahol biztonságos légkörben adhatnak visszajelzést a munkatársak.
• Mindfulness gyakorlatok: A tudatos jelenlét segít abban, hogy jobban figyeljünk saját reakcióinkra és gondolatainkra.

Zárszó

A vezetői önreflexió nemcsak önmagunk, hanem csapatunk fejlődését is elősegíti. A Johari ablak modellje egy hatékony eszköz arra, hogy tudatosabbá váljunk, csökkentsük vakfoltjainkat, és nyitottabbá tegyük a kommunikációt. Ha rendszeresen időt szánunk az önismeretre és visszajelzések fogadására, hitelesebb és eredményesebb vezetőkké válhatunk. Az önreflexió tehát nem luxus, hanem a hosszú távú siker záloga.

Jezsó Attila

Van kérdésed? Vegyed fel velünk a kapcsolatot, és közösen összeállítunk egy személyre szabott fejlesztési csomagot. Sőt, a helyszínen is tanácsadókkal, Coachokkal támogatunk Téged, hogy a változás sikeresen megvalósuljon!

Kapcsolat

Gyere, csatlakozz hozzánk és kövess minket a közösségi médiában is!

• Facebook
• LinkedIn
• YouTube
• Instagram